JACOP 2025: a vizsgált ipari védősisakok ötöde elbukott az ütéscsillapításon

Egy ipari védősisaknak egyetlen igazi feladata van: elnyelni a leeső tárgy energiáját, mielőtt az a fejet érné. Az uniós piacfelügyelet 2025-ben 65 sisakon vizsgálta, hogy a polcon és a webáruházban kapható darabok ezt tudják-e – tízből nyolc tudta, minden ötödik nem.

A JACOP 2025 közös piacfelügyeleti program 9. termékspecifikus tevékenysége (PSA) azt mérte fel, hogy az EU piacán forgalomba hozott, professzionális használatra szánt ipari védősisakok megfelelnek-e az egyéni védőeszközökről (EVE, angolul PPE) szóló (EU) 2016/425 rendeletnek és az EN 397:2012+A1:2012 szabványnak. A zárójelentést az Európai Unió Kiadóhivatala tette közzé, az Európai Bizottság 2026. szeptember 15-én számolt be róla.

A két eredmény egymás tükörképe: a laboratóriumban 46 sisak felelt meg és 19 bukott el; a jelöléseket és a dokumentációt is beszámítva éppen fordítva – 46 sisak nem felelt meg legalább egy követelménynek, és 19 volt minden szempontból rendben.

A jelentés két külön mintázatot ír le: a műszaki hibák az ütéscsillapításnál sűrűsödnek, a jelölési és dokumentációs hiányosságok pedig legalább annyira elterjedtek – 41 sisak a 19-cel szemben –, és gyakran együtt járnak a műszakiakkal. A számokból levezetve a laborban elbukott 19 sisakból 14-nél a jelölés vagy a dokumentáció is hiányos volt, 5 viszont átment a dokumentációs ellenőrzésen; 27 sisaknál csak a jelölés és a dokumentáció volt hiányos, és 19 sisak mindennek megfelelt.

Mit vizsgáltak?

A 9. PSA a professzionális használatra szánt ipari védősisakokra terjedt ki; a tűzoltósisakokat kizárták, és elektromos veszélyekre nem vizsgáltak. Az ipari védősisak az (EU) 2016/425 rendelet szerint a II. kockázati kategóriába tartozik: EU-típusvizsgálatot (B modul) igényel egy bejelentett szervezetnél, ezt követően a sorozatgyártás típusnak való megfelelése a gyártó felelőssége, saját belső gyártásellenőrzéssel (C modul).

A mintákat ISO/IEC 17025 szerint akkreditált laboratórium vizsgálta a szabvány kötelező követelményeire – és ahol a sisak ezt állította magáról, az opcionális, nagyon alacsony hőmérsékletű követelményre is. Az ütés- és az áthatolásvizsgálatot kondicionálás után végzik: a sisakot előbb melegben, hidegben, vízben, illetve UV-fényben tartják, mert a héj és a pántrendszer anyaga ezektől megváltozhat. A hatóságok emellett közös ellenőrzőlistával vizsgálták a jelöléseket és a dokumentációt: a CE-jelölés és a gazdasági szereplő adatainak meglétét és olvashatóságát, a használati utasítást és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot. A mintavétel 2026 februárjában és márciusában zajlott; a részt vevő hatóságok listája a cikk végén található.

Ütéscsillapítás: itt dőlt el a legtöbb

Az ütéscsillapítási vizsgálaton 13 sisak (20%) nem felelt meg, 52 (80%) igen. Kondicionálásonként: magas hőmérséklet után 8 sisak bukott el a 65-ből, alacsony hőmérséklet után 5 a 27-ből, nagyon alacsony hőmérséklet után 2 a 38-ból, vízbe merítés után 1, UV-öregítés után 3 a 65-ből. Egy sisak több kondicionálás után is elbukhatott: a 19 eset 13 sisakot jelent. Az alacsony hőmérsékletű kondicionálást 27, a nagyon alacsony hőmérsékletűt 38 sisakon végezték el – arányában az alacsony hőmérséklet volt a legnehezebb próba.

Az ütéscsillapítás az ipari védősisak alapfunkciója: a sisaknak a leeső tárgy energiáját kell elnyelnie úgy, hogy a fejre átadott erő a szabvány 5 kN-os határa alatt maradjon. A kondicionálás azt vizsgálja, hogy a héj és a pántrendszer anyaga a nyári tetőn vagy a téli szabadban is ugyanúgy viselkedik-e. A hatóságok a sisakok ütéscsillapítási hibáit a repülő és leeső tárgyak mozgási energiájához kapcsolódó veszélyként értékelték.

A többi követelmény: kevés, de nem nulla hiba

Az áthatolással szembeni ellenállás vizsgálatán 2 sisak (3%) bukott el, a címke tartósságán szintén 2 (3%); lángállóságból mind a 65 megfelelt. Az állszíj rögzítésére vonatkozó követelmény 18 sisakra vonatkozott, ezek közül 6-nál (33%) a rögzítés nem a szabvány szerinti erősávban engedett – ez a legmagasabb arány a vizsgálatok között, még ha a darabszám kicsi is. Összesen 19 sisak (29%) bukott el legalább egy laboratóriumi vizsgálaton.

Jelölés és dokumentáció: 41 sisak

A jelölések és a dokumentáció ellenőrzésén 41 sisak (63%) mutatott hiányosságot. A leggyakoribb hibák: a gyártó vagy az importőr azonosító adatai – különösen a név és a postai cím – hiányoztak vagy hiányosak voltak; a sisak 7.2.1. pont szerinti címkéje hiányzott, vagy nem az értékesítés országának nyelvén készült; a használati utasítás hiányzott, hiányos volt, vagy nem a nemzeti nyelven állt rendelkezésre; az EU-megfelelőségi nyilatkozat hiányzott, nem volt a termékhez köthető, vagy hibásan hivatkozott a szabványra vagy a bejelentett szervezetre. Ez nem csak papírmunka: a kockázatértékelés a nem megfelelő figyelmeztető szövegeket és szimbólumokat is veszélyként kezelte. (A címke tartóssága – a laboratóriumi vizsgálat, amelyen 2 sisak bukott el – ettől külön kérdés: ott azt mérik, olvasható marad-e a felirat.)

Kockázatértékelés és hatósági intézkedések

A hatóságok a 46 nem megfelelő sisakra kockázatértékelést végeztek a laboratóriumi eredmények, a jelölési és dokumentációs hiányosságok és a sisak rendeltetés szerinti védőfunkciója alapján. A skála legfelső fokozata a súlyos kockázat; 7 esetben nem állapítottak meg kockázatot, 7 esetben nem adták meg a szintet, és több esetben a biztonsági következmények értékelése a jelentés írásakor még folyamatban volt.

A 46 sisak közül 16-nál a megfelelő intézkedés kidolgozása a 2026. július 31-i jelentési határnapon még folyamatban volt. A legsúlyosabb lépések: 6 sisakot kivontak a forgalomból, 2-t visszahívtak – a már eladott darabokat is –, 1 értékesítési tilalmat kapott; hat esetben kiegészítő intézkedés is született. 39 terméket rögzítettek az ICSMS rendszerben – a biztonságos uniós platformon, amelyen a hatóságok megosztják egymással a vizsgálati eredményeket –; a Safety Gate nyilvános riasztási rendszerbe a jelentés lezárásakor egy sisakról érkezett bejelentés, további hét bejelentése még hátravolt, és a Bizottság szeptemberi híre szerint azóta nyolc sisak szerepel benne.

Mi változhat?

A jelentés a Bizottságnak az uniós szintű együttműködés és információcsere erősítését, a professzionális felhasználóknak szánt védőeszközök piacfelügyeletének bővítését, valamint annak mérlegelését ajánlja, hogy a dokumentációban az eredeti gyártót is meg kelljen nevezni, ha a terméket saját márkanév alatt forgalmazzák. A piacfelügyeleti hatóságoknak azt ajánlja, hogy gyakrabban vegyenek mintát a forgalomban lévő sisakokból, és a dokumentációjukat és a teljesítményüket is vizsgálják, működjenek együtt a vámhatóságokkal, és vegyenek részt a közös fellépésekben és a szabványosítási munkacsoportokban. A szabványügyi szervezeteknek: magyarázzák el a szabvány módosításaival bevezetett változásokat (például a rögzítőrendszerre ható legnagyobb erő hiányzó követelményét), határozzák meg a vizsgálathoz szükséges mintaszámot, tisztázzák a mérési bizonytalanság értelmezését, és fontolják meg az 1. típusú sisakok rögzítőrendszerének hatékonyságára vonatkozó követelményeket.

Mit jelent ez a gyártóknak és forgalmazóknak?

A jelentés egyik üzenete a saját márkás értékesítésről szól: aki egyéni védőeszközt a saját neve vagy védjegye alatt terveztet, gyártat és forgalmaz, az gyártónak minősül, és a gyártó valamennyi kötelezettsége őt terheli – a műszaki dokumentációtól az EU-megfelelőségi nyilatkozatig. Három lépés között nyílhat rés:

1. 1
   EU-típusvizsgálat (B modul)

   A bejelentett szervezet a prototípust vizsgálja és tanúsítja: a tanúsítvány a típusra szól.
2. 2
   Sorozatgyártás (C modul)

   II. kategóriás védőeszköznél – ilyen az ipari védősisak – a sorozat és a típus egyezéséért a gyártó felel, saját belső gyártásellenőrzéssel; bejelentett szervezet ebben a szakaszban nem vesz részt.
3. 3
   Forgalomban lévő termék

   A piacfelügyeleti hatóság a polcról vagy a webáruházból vett sisakot a szabvány követelményeihez méri. A 9. PSA ezen a szinten talált hibát a sisakok 71%-ánál; azt a jelentés nem vizsgálta, hogy a hibás darabok a tanúsított típustól tértek-e el.

A jelentés nem tér ki arra, milyen tanúsítvány állt a hibás sisakok mögött; azt viszont rögzíti, hogy egyes megfelelőségi nyilatkozatok nem voltak a termékhez köthetők, vagy hibásan hivatkoztak a szabványra vagy a bejelentett szervezetre. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatnak az (EU) 2016/425 rendelet IX. melléklete szerint azonosítania kell a terméket, a gyártót, a hivatkozott harmonizált szabványt és az EU-típusvizsgálatot végző bejelentett szervezetet a tanúsítvány számával együtt – a vevő ezekből ellenőrizheti, hogy a nyilatkozat a kezében tartott sisakról szól.

• Az intézkedések 18 esetben a gyártót, 16 esetben a forgalmazót, 3 esetben az EGT-be (az Európai Gazdasági Térségbe) importáló vállalkozást érintették: a felelősség a lánc minden tagját eléri.
• A forgalomba hozott sisak feleljen meg az (EU) 2016/425 és az (EU) 2019/1020 rendelet, valamint a harmonizált szabvány követelményeinek: EU-megfelelőségi nyilatkozat és műszaki dokumentáció, a nemzeti nyelvű használati utasítás, jelölés és címkézés, műszaki jellemzők.
• A nem biztonságos vagy nem megfelelő védőeszköz forgalomba hozatala a munkavállalók egészségét veszélyezteti, és hatósági intézkedést, visszahívást és kártérítési felelősséget vonhat maga után.

Bejelentett szervezetként a GÉPTESZT ipari védősisakok EU-típusvizsgálatát végzi az EN 397 szerint; a tanúsítvány a típusra szól, a sorozatgyártás egyezése a gyártó feladata.

Mit tehet a munkáltató és a viselő?

Öt lépés, mielőtt védősisakot ad ki vagy vesz fel – a jelentés munkáltatóknak és viselőknek szóló ajánlásai alapján:

1. 1
   Kockázatból sisak

   A munkahely konkrét kockázataihoz tervezett professzionális sisakot válasszon – ez csökkentheti a sérülés súlyosságát. Nem minden kapható sisak nyújtja a munkahelyen szükséges védelmi szintet.
2. 2
   Átvételi ellenőrzés öt pontban

   CE-jelölés a sisakon; a gyártó és az importőr neve és postai címe; a 7.2.1. pont szerinti címke az értékesítés országának nyelvén (lásd a fenti keretet); magyar nyelvű használati utasítás; a termékhez köthető EU-megfelelőségi nyilatkozat – mellékelve vagy a használati utasításban megadott internetcímen.
3. 3
   Illeszkedés és kiegészítők

   A használati utasítás szerint állítsa be a méretet, és csak a gyártó által megengedett kiegészítőket és pótalkatrészeket használja; a tárolás és a karbantartás szabályai is ott vannak.
4. 4
   Csere erős ütés után

   Erős ütés után a sisakot akkor is le kell cserélni, ha nem látszik rajta sérülés – a védőképessége csökkent. CE-jelölés nélküli sisak nem biztos, hogy az elvárt védelmet nyújtja.
5. 5
   Jelzés

   Ha nem biztonságos vagy nem megfelelő sisakot észlel, jelezze a munkáltatónak és a piacfelügyeleti hatóságnak – Magyarországon a munkahelyi használatú védőeszközöknél a munkavédelmi hatóságnak, azaz a kormányhivataloknak; magánszemélyként a Fogyasztói Biztonsági Kapun (Consumer Safety Gateway) is bejelentheti.

A részt vevő hatóságok

Források

1. JACOP 2025 – PPE – Munkavédelmi sisakok – Zárójelentés (magyar)Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2026. ET-01-26-102-HU-N, doi:10.2873/4085868. Minden adat forrása.
2. JACOP 2025 – PPE Professional Helmets – Final report (angol)ET-01-26-102-EN-N, doi:10.2873/4823559.
3. EU tests show most professional safety helmets meet key requirements – az Európai Bizottság híre (2026. szeptember 15.)A nyolc Safety Gate-bejelentés és a hét figyelmeztetés forrása.
4. How well do industrial safety helmets protect your head? – a 9. PSA infografikája
5. Piacfelügyelet – közös fellépések (JACOP) – Európai Bizottság, DG GROW
6. Harmonizált szabványok – egyéni védőeszközök (Európai Bizottság)Az (EU) 2026/1279 végrehajtási határozat és az összesített jegyzék: EN 397:2025 2026. június 16-tól, az EN 397:2012+A1:2012 vélelme 2027. december 16-ig.
7. Safety Gate – az EU gyorsriasztási rendszere a veszélyes nem élelmiszer jellegű termékekre
8. (EU) 2016/425 rendelet az egyéni védőeszközökről